Rád vártam!
Néha félek, hogy csak álmodom,
csókjaid égnek ajkamon.
Néha félek, hogy ez az utolsó alkalom
forrón, féltőn ölel át két karod.
Sokszor szerettem volna érezni illatod,
tested melegét, szíved dallamát, ami csak nekem játszik.
Ezer könnyt hullattam ezer éjszakán,
bennem tombolt a düh s a vágy egyaránt.
Beteljesültnek látszik az álmom, hogy te legyél
a társam, ki megváltást ad nekem.
Cserébe pedig nem adhatok mást, csak szívem,
s szavaim zálogát:
Had legyek, szerelmed, szeretőd, barátod, kedvesed,
hitvesed, reggeled s nappalod.
Fény az alagút végén, árnyék a negyven fokba,
víz, mi oltja szomjad, egy falatnyi kenyér, mi oltja éhiséged.
Had legyek, had legyek, jelened és jövőd!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése