Purzsás Attila: Közeleg a tél
Deres ágak közt metsző szél tekergőz,
Elsárgult levelet könnyezik az ősz.
Bús reggelek jeges ölelése vár,
Megfagyott rügyekbe némult a nyár.
Kopár faágon elárvult zöld levél,
Közeleg már a tél, ő mégis remél.
Tán a nyárról álmodozik még kicsit,
De jön egy szellő, s elfújja álmait.
Felölti ezüstszín fátylát az erdő,
Keserédes szőlőszem lett az idő.
November könnyezi rád hűs harmatát,
Varjú hangján sírja el nagy bánatát.
Borongós ősz kerget borongós vágyat,
Csípős szél tépázza a csupasz fákat.
Borongós szívemnek te vagy a remény -
Érzem, már jön a tél: a hideg, kemény.
Bújj hát hozzám, Kedves! - ölelésem vár;
Gondoljunk arra, hogy mily szép volt a nyár.
Álmodjunk együtt egy csodás új tavaszt,
s forró csókoddal zárd be most ajkamat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése