2016. június 12., vasárnap

Nyáresti dal

Braunel: Nyáresti dal 


Lágy dallam kél a nyáresti szélben 
Terólad dúdolnak a fák 
Dús lombjukba bújtatva szerényen 
Egy régi szép melódiát 

Alattuk ülve hallgatom csendben 
S tudom, hogy hozzám szól a dal 
Érezlek téged, itt vagy szívemben 
Szerelmed felgyújt, felkavar 

Előttem állsz. S fénylő szemeidben 
Látom a lenyugvó napot 
Üzen, hogy soha el ne feledjem 
A veled töltött tegnapot 

Két szép karod ölelésre tárod 
És én közéjük bódulok 
Ajkad kinyílik, csókomat várod 
S én újra csak tiéd vagyok 

Milyen csodás e-szép nyári este... 
Elhalt a dal, elállt a szél... 
De Te itt maradtál mindörökre 
Szívem mostmár csak érted él 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeptember

Berze Tünde: Szeptember Búsan emeli kalapját a nyár, s lassan búcsút int, mint öreg diák, ki elkoptatta már az iskolapadját. Őszi szélben ...