S én a csendes nyári éjben

S én a csendes nyári éjben 
Csillagodtól kérdezem, 
Hogy mit érzesz, hogy mit gondolsz 
Mit álmodol kedvesem? 

Kérdésimre a kis csillag 
Oly csodásan fölragyog; 
Azt mondja, hogy minden álmod 
S gondolatod én vagyok. 

Kisfaludy Atala 

Egy csók volt csupán semmi más

"Egy csók volt csupán semmi más 
ajkaink érzéki tánca, 
De hogy lejtett íly táncot ha nem 
volt érzelem mely kiváltsa? 

Jogos a kérdés a válasz fontos 
de mindkét fél tagad, 
Isten tudja mi lesz ebből ha a 
két ajak újra egymásnak tapad." 

Támaszom

Támaszom 

Légy majd a támaszom, ha egyszer megöregszem 
Ha nehéz lesz a járás, s ráncos lesz két kezem 
Légy akkor is támasz, ha egyszer nem emlékszem 
Hogy reggel, vagy épp este, néked mit meséltem 

Légy majd a támaszom, ha egy nap öreg leszek 
Légy akkor is velem, mert nélküled elveszek 
Légy az igaz barát, még ha vén is leszek 
Kérlek, fogd a kezem, hisz akkor is szeretlek 

Légy majd a támaszom, ha hajam őszre fordul 
Akkor is légy majd az, ha könnyem is kicsordul 
Az idő lassan eljár, sajnos felettem is 
De támaszom, csak Te légy, e borús időben is 

Légy kérlek támaszom, minden körülményben 
Akkor is légy velem, ha majd megéhezem 
Légy akkor is velem, ha egyszer majd haldoklom 
E kivált nehéz napon, ne kelljen csalódnom 

Légy az én támaszom, mikor szólítalak 
Ha az idő tépázta, barázdált arcomat 
Megsimítod néha, mikor megihlettél 
Súgd fülembe olykor, csak engem szerettél… 

Légy az én támaszom, a Teremtőre kérlek 
És ha majd betartod, csak is úgy ígérd meg 
Majd egy nap meghalok, és felcsendül a zsoltár 
Istennek azt vallom, hogy támaszom Te voltál… 


Árvai Attila 

Soha nem tudjuk mit hoz a holnap ...

Soha nem tudjuk mit hoz a holnap ... 


Soha nem tudjuk mit hoz a holnap, 
Úgy kell élni hogy soha ne bánd a múltat. 
S ne bántsd azt ki neked irányt mutat, 
Fogadd meg tanácsát s kövesd, kutasd. 

Hidd el nem akar ő neked rosszat, 
Mint egy angyal őrzi az álmodat, 
Ha eltévedtél, és erősen akarod, 
A helyes irányt, tőle megkaphatod. 

Átvezet majd életed rossz napjain, 
Biztat majd, hogy ezután jó következik. 
Hisz minden reggel felkel a nap, 
S minden nappal új esélyt kapsz. 

Új esélyt kapsz, hogy boldog lehess, 
Új esélyt hogy a múltat eltemesd. 

Ha most elalszol

Ha most elalszol 


Ha most elalszol, repülj egy világba 
az álom szárnyát szélesre kitárva 
suhanj a széllel az éjszakai égen, 
s a csillagokat kerülgesd ki szépen. 

Suhanj úgy mint még soha, repülj 
boldogan, s mindennek örülj, 
mi szemed elé tárul az éjszakai tájban, 
de pihenj egy kicsit a hold karjában. 

Az ezüstös fénybe öltözött fák 
boldogan intenek, s ki éjszaka lát 
mindenki örömmel köszönt téged, 
s csodálják reptedet, s már érzed 

a boldog röpködés minden örömét, 
mert ez az álom egy csoda lét, 
s most én is repülni megyek, 
az éj minden szépsége legyen veled! 

Elmaradt a nyárutó

Elmaradt a nyárutó 


Augusztus áruló, 
elmaradt a nyárutó. 
Borús, esős délután, 
úgy vágyom a fény után. 

Utamon hátra fordulok 
eszembe jutnak szép napok. 
Csónakunk úszik a folyón, 
a tájat habzsoltuk mohón. 

Melegség tölti el szívemet, 
boldog fiatalság integet. 
Sok nyaram már elszaladt, 
de szép emléke megmaradt. 

Varázslatos dolog nőnek lenni

"Varázslatos dolog nőnek lenni. Olyan kaland, amihez bátorság szükséges, olyan viadal, amit soha nem lehet megunni. Ha nőnek születsz, sok nagy feladat vár rád. Először is harcolnod kell azért, hogy megtudják: ha Isten létezne, ősz öregasszony vagy szép lány is lehetne. Azután harcolnod kell, hogy megértesd az emberekkel: a bűn nem azon a napon született, amikor Éva leszakította azt az almát. Azon a napon egy csodálatos erény született, amit úgy neveznek: engedetlenség. Végül azért kell harcolnod, hogy bebizonyítsd: formás, kerek testedben értelem lakozik, és meghallgatásért kiált." 

(Oriana Fallaci) 

Ha virág lehetnék csak egy napra

Ha virág lehetnék csak egy napra, 
biztosan nagyon sok dolgom volna. 
Égőpiros lennék, vagy esetleg kék, 
világító sárga, de semmiképp sem 
szeretném a szomorút, a feketét. 
Aznap én nem egy virágot nyitnék, 
hanem tízet, húszat, vagy százat. 
Mosolyom csupa derű lenne s alázat, 
befutnám titokban az egész házat. 
Megkérném a napot már előző este, 
hogy a színeket, csak virágokra fesse. 
Illatommal csábítanám a méheket, 
kikeverni újabb és újabb színeket. 
És megigéznék majd minden embert, 
s kinevetném a didergő decembert 
Lámpás, lennék a sötét éjszakában, 
vidámság a szomorúság udvarában. 
Ha virág lehetnék csak egy napra, 
a szomorúság is biztos mosolyogna 
s az ármány reszketve, bujdokolna. 
Még színesebbé tenném a világot, 
ajándékba adnám a legszebb virágot. 

Nem várok hatalmas csokrokat ...

Mindenkinek van egy vágya

Mindenkinek van egy vágya, ami csak az övé, és ez a vágy sokakat eltaszíthat tőle, de azt, aki fontos még közelebb hozza hozzá. 
Ez a vágy a lelkem mélyéből fakad, és olyan erős, hogy mindenkit megfertőz, aki a közelemben van. 
Mindennap keresem az igazságot, amely szerint élhetek, keresem a bölcsességet, amit követhetek. Igyekszem gyakorlatias, talpraesett és tudatos lenni.De szeretném, ha a vágy mindig elkísérne.Nem a szakmám miatt, nem is azért, hogy enyhítse a magányomat, hanem mert jó. 
Nagyon jó. 

Paulo Coelho 

Az emberek játszanak a szavakkal

Az emberek játszanak a szavakkal. Úgy éppen, mint a gyermekek a játékkockákkal. Csakhogy a szavak veszedelmesebbek, mint a játékkockák. Nem lehet összeszedni őket, és elrakni a ládába, ha rosszul sikerült a játék. A szavak örökre ott maradnak, ahová az első pillanatok hangulatában helyeztük őket. Láthatatlanok és megfoghatatlanok, és ezért nem lehet kijavítani a hibát, amit elkövettünk velök. Az emberek hihetetlenül könnyelműen játszanak a szavakkal. 

Wass Albert 

Egy kis pillagót kergetek, mióta csak élek

Egy kis pillagót kergetek, mióta csak élek, 
s soha nem figyelek, mikor hova lépek, 
ő pedig csak csendben messze elrepül, 
s néha néha a távolban újra előkerül 
tudom úgyse lesz az enyém, mégis szaladok, 
de az évek során egyre lassabban haladok, 
a körülvevő emberek, csak néznek rám bután, 
én pedig csak futok. futok az álmaim után... 

Az idő gyorsan halad

Az idő gyorsan halad és nem kérdi meg, ,meg szeretnénk-e állni. 
Az idő múlik és feledésbe merülnek lassan a régi szerelmek, a régi nyomasztó emlékek... 
Az idő megszépíti mindazt, ami régebben fájt és a szívünket nyomasztotta... 
Az élet új lehetőségeket tesz utunkba és rajtunk múlik, megállunk-e... 
Én megálltam melletted és mindenért hálás vagyok az életnek. 
Megtanultam szeretni, megtanultam őszintén élni. 
Megtanultam, hogy a múlt fájdalmain, csak saját magunk vagyunk képesek túllépni. 
Nem engedhetjük, hogy a múlt kísértse a mindennapjainkat és bár mindig visszaköszön majd, 
egy mosollyal emlékezve, le kell zárnunk azt. 
Fájdalmat kaptam és okoztam is sokat az életemben. 
Sajnálom, hogyha bántottam bárkit is... Nem akartam... 
Az ember önző. Annak kell lennie. 
Csak a saját boldogságunk a fontos. 
Nem áldozhatjuk fel magunkat más ember boldogságának az oltárán, 
miközben nem azt kapjuk, amire egész életünkben vártunk.. 

Az én szerelmesem

Az én szerelmesem 


Az én szerelmesem legyen viharos szél, 
ki gyökerestül tépi ki a fákat. 
Lágy szellő, ki gyengéden simogatja a tájat. 
Robogó víz, mely elmossa az ártatlanokat. 
Lassú patak, mely inni ad az árváknak. 

Az én szerelmesem legyen tüskés bokor, 
ki sebeket ejt szívemen. 
Egy szál virág, mely értem nyílott szerelem. 
Szajha, ki ingyen kínálja magát. 
Hű asszony, őszinte társ és igaz barát. 

Az én szerelmesem legyen démon a pokolból, 
mely kísért nap-nap után. 
Angyal, ki ölne s halna értem, ha kell. 
Legyen ő az én gyilkosom. 
Egy könnycsepp a koporsón, ha búcsúzom. 

Az én szerelmesem legyen kőlavina, 
mely örökre eltemet. 
Egy lápát föld mikor végleg elmegyek. 
Bárki is e világon, akkor is az én szerelmesem. 
Csók és könny néki bárhol is legyen. 

Ég veled

Desperado: Ég veled 


Még remegsz, s elcsuklik hangod. 
Hozzám bújsz, könnyes az arcod. 
Tétován, mintha mondanál valamit, 
Majd beletörődsz, hisz tudod, semmi sem változik. 

Refr : Sírsz, hisz a szíved mélyén elhiszed, 
Hogy szebb, ha együtt mondjuk ki: Ég veled! 
Az út most kettéágazik, sok minden változik, 
Hát ég veled, nehéz lesz nélküled. 

Egy nyitott könyv, ami rólunk szólt talán. 
Így volt szép, de a jövőt nem mi írjuk ezután. 
De kaptunk még benne egy utolsó lapot, 
Ez lesz a legszomorúbb , már te is tudod. 

Refr. 

A fiatalság mércéje nem az életkor

" A fiatalság mércéje nem az életkor, 
hanem a szellem és a lélek állapota . 
Csak az öregszik meg , aki lemond eszményeiről . 
Az évek múlásával ráncossá lesz az arcod , 
de ha kialszik benned a lelkesedés , 
akkor a lelked ráncosodik meg . 
Az ember - akár tizenhat éves , 
akár hatvanhat - csodára szomjazik , 
elámul a csillagok örökkévalóságán , 
a gondolatok és a dolgok szépségén . 
Olyan fiatal vagy , mint reményeid , 
olyan öreg , mint kétségeid . 
Olyan fiatal vagy, mint önbizalmad , 
olyan öreg , mint félelmed . 
Fiatal , mint hited , 
öreg , mint csüggedésed . 
Fiatal vagy , amíg befogadod a szépség , 
az öröm , a merészség , a nagyság , 
az ember , a föld és a végtelenség hírnökeit ." 

Albert Schweitzer 

Hogyha kell ezer évig várok rád

Vámosi János - Hogyha kell ezer évig várok rád 


Hogyha kell, én ezer évig várok rád, 
Míg a réten harmat fénylik, várok rád. 
Míg a fákon gyümölcs érik várok rád, 
Hisz a szerelem, veled oly szép. 

Megtalállak, drágám, hidd el, bárhol jársz, 
Felkutatlak, igaz hittel, bárhol jársz, 
Legszebb álmom, ó, ne vidd el, bárhol jársz, 
Hisz a szerelem, veled oly szép. 
Mint kósza szél a pillangót a kerteken, 
Az órámon a mutatót úgy kergetem, 
Míg vissza nem jössz, 
S nem hagysz el egy percre sem, 
S átölelsz úgy mint rég... 

Hogyha kell, én ezer évig várok rád, 
Fel is szállok, fel az égig, várok rád. 
Míg csak élek, véges végig várok rád, 
Hisz a szerelem, veled oly szép! 

Megtalállak, drágám, hidd el, bárhol jársz,... 

Nem szeretlek!

Sarah Norton: Nem szeretlek! 

Nem szeretlek! - Nem és nem! Nem szeretlek! 

Mégis, bánat emészt, ha nem vagy itt; 

irigylem a kék eget is feletted, 

s - mert láthatnak - boldog csillagait. 

Nem szeretlek! - Ám - okát nem tudom - 

helyesnek érzem, bármit is teszel, 

s magányosan gyakran száll sóhajom: 

miért más mind, ki szívemhez közel! 

Nem szeretlek! - De búcsúzás után 

gyűlölt zaj bármi hang, ha megtöri 

bennem a csengést, mely hosszan, puhán 

szavad zenéjét ismételgeti. 

Nem szeretlek! - De lágy tekinteted 

mély kékje fenn az égen, éjszaka, 

szememnek tiszta fénnyel megjelent, 

s oly gyakran, mint még senkié, soha. 

Tudom, hogy nem szeretlek! - Ám - beh kár! - 

másnál nem lel bizalmat nyílt szivem, 

s megmosolyog gyakran, ki erre jár, 

látván, hogy jöttöd várom szüntelen.

Csók csók puszi

Könnyekkel fizetek én

Nincs csodálatosabb dolog annál ...

Nincs csodálatosabb dolog annál, 
ha az ember szeret valakit, és viszontszeretik. 
De talán mégis van: ha az ember megtalálja a lélektársát. 
A lélektárs az a valaki, aki olyan, mint te. 
Ő az, aki megért, aki érez téged, mint senki más. 
Ő az, aki úgy szeret, mint senki más, 
és mindig veled marad, bármi történjen is. 
Azt mondják, semmi se tart örökké, 
én viszont szilárdan hiszek abban, hogy van örök szeretet, 
ami akkor is tart, ha a másik már nincs közöttünk. 

Cecelia Ahern 

A siker titka

A siker titka, hogy megtanuld, hogyan használd fel a fájdalmat és az örömöt ahelyett, hogy a fájdalom és az öröm használna ki téged. Ha ezt megtanulod, te tartod kézben az életedet, ha elmulasztod, kiszolgáltatod magad az életnek. 

Nyitott szívvel

Moretti Gemma: Nyitott szívvel 


Igen, az kellene: 
nyitottabb szívvel élni, 
s egymásban bízni lenne jó. 
Változik minden körülöttünk, 
sorsunk is változó. 
Az élet szeszélyes; néha szép, 
máskor gonosz arcát mutatja, 
a jót ingyen csak ritkán adja, 
meg kell küzdeni érte, 
szükség van türelemre, 
alázatra és szelídségre. 
Igen, az kellene, 
hogy vigyázzunk egymásra, 
mert nem könnyű az élet. 
Szeress, segíts óvatosan, 
oly törékeny a lélek. 
Vannak borúsabb, felhős, 
és napfényes szép napok, 
s mire lelkedben felnősz 
akkor ráébredsz, tudhatod, 
mi az, amit nem érdemes, 
és mit fontos észrevenned, 
ha látod, hogy segíthetsz 
megérzed, mit kell tenned. 
Igen, így kellene: 
nyitottabb szívvel élni, 
úgy adni jó szót, szeretetet, 
hogy azt ne kelljen kérni. 
És több lenne a mosoly, 
a jó szó, amire vágyunk. 
Megbékélnénk a világgal, 
és nyugodt lenne álmunk. 

Egy nőt megkapni

Egy nőt megkapni, megölelni igazán csodálatos. A megfelelő nő pedig, ha megtalálod, több, mint maga a napfény. Csak keresd (...), és ha addig is megszagolgatod a többi szép virágot útközben, vigyázz rájuk, ne szakítsd le a szirmaikat. Ha kedves vagy azzal, akit szeretsz, még ha nem tudod is sokáig szeretni, akkor kiérdemled azt, aki az út végén vár majd rád. 

Csak az öledben

Szabó Lőrinc: Csak az öledben 


Kedves, mikor rád gondolok, 
nem is én gondolok reád, 
nem is én gondolok reád, 
mikor rádgondolok. 
Kedvesem, szép gyönyörűségem, 
én már sohase feledem 
a percet, mikor legelőször 
nekem adott a szerelem. 


Már meztelen voltál, öleltél 
és minden ized remegett 
és én feltérdeltem az ágyra 
és néztem szűzi testedet 

és a két karom könyörögve 
nyúlt le két válladig 
és széttárt térdeim között 
reszkettek csukott combjaid. 

És akkor a karod megindult 
felém és rémült bíborait 
nyitotta tágra, óriásra 
két rettegő és bús szemed. 

S valami csúcs volt és tető volt 
s haldokló pillanat: 
szívem megdobbant: most adod, most, 
most adtad nekem magadat! 

És szemeid rémülve néztek, 
jöjjön, mondtad és megint: ne! ne! 
s nem akartad s magadra húztál 
s két combod megnyílt csendesen. 

Két combod megnyílt, vágyakozva 
nyílt elém remegő öled. 
És befogadta, behatoltam 
a sötét, puha és meleg 
húsba, az eleven gyönyörbe 
mely körül fogott édesen 
és egymásra talált az ajkunk 
és ringatott a szerelem. 

Káprázat

Szabó Lőrinc: Káprázat 


Először a szem csókol, aztán a kezem, 
mint tenger ömölsz el érzékeimen, 
mint tenger ömöllek én is körül, 
aztán part, s tenger összevegyül, 
s együtt, egymás partján heverünk; – 
vagy nyári réten ringat gyönyörünk, 
s mi vagyunk a virág, az illat, a nap 
s a lepkék bennünk párzanak; – 

vagy felhők vagyunk ott az égen: igen, 
azok is oly tengerszerűen 
lüktetnek, és hullámzanak, 
egymáson átáramlanak; – 

vagy mit tudom én!… Részeg vagyok, 
hunyt szemmel apadok, áradok, 
és ahogy a csókodba veszek, 
a mindenséggel keveredek, 

s a mondhatatlant mondanám, 
de összevissza dadog a szám, 
hogy áramok, és hogy emelsz, ölelsz, 
s szikrát vet a test és fellobban a perc – 

óh, gyúló lánghalál! – Elégtek, szavak? – 
Villámok vad deltája szakad 
lelkünkbe, s mi eltűnünk, mint a fény, 
érzékeink káprázó tengerén. 

A friss házasok első hete

A friss házasok első hete: 

Férj: Ez volt minden álmom!! 

Feleség: Szeretnéd, ha elhagynálak? 

Férj: Dehogy. Ezt mégegyszer meg ne halljam! 

Feleség: Szeretsz engem? 

Férj: Még jó hogy! 

Feleség: Képes lennél engem valaha is elhagyni? 

Férj: Soha. Képtelen lennék rá! 

Feleség: Megcsókolnál szerelmem? 

Férj: Igen. Az arcod, a tested; mindenütt... 

Feleség: Képes lennél engem valaha megütni? 

Férj: Soha!! Én nem olyan férfi vagyok! 

Feleség: Bízhatok benned? 

Férj: Igen... 

Feleség: Oh, Kedvesem! 

Hét évvel később: most olvasd alulról felfelé

Szeretlek csak téged

Szeretlek csak téged mindig téged egész életemben te vagy 
a levegőm a szívverésem a végtelen vagy benne te vagy 
a szemem elé táruló tenger (...) te vagy a nappalom és az éjszakám 
és az aszfalt a talpam alatt és a sál a nyakam körül 
és a bőr a testemen és a csont a bőröm alatt és a hajóm 
és a reggelim és a borom és a barátaim és a reggeli kávém 
és a képeim és a képeim és a nő a szívemben és a nő a nő 
a nő... 

Natasa Dragnic 

A szerelmet felesleges keresni!

Aranyosi Ervin: A szerelmet felesleges keresni! 

A szerelmet, azt nem lehet keresni! 
Hiába űzöd, mint vágyott vadat. 
Mint gödörbe, úgy bele lehet esni, 
de bent maradni nehéz feladat. 
Ne dolgozz rajta, mert minden hiába, 
a magány rendre, rossz tanácsadó, 
és nincs megírva könyvbe', bibliába', 
mert csak úgy jön, - és ez benne a jó! 

A lélek párját rendre nem találja, 
s mikor nem várja, szembejön vele. 
A véletlen gyakran tálcán kínálja, 
szívedben érzed, ha megérint szele. 
Harcolni érte, - régi-módi álom, 
- ha hiszed, eljön, akit szíved remél. 
Több milliárdan élünk e világon, 
de az az EGY, a többivel felér! 

Hogy rád találjon, mégis mit kell tenned, 
hogy vonzhatod, hogy melletted legyen? 
Először is önmagadat kell szeretned, 
s vágyni, hogy Ő is lépéseket tegyen. 
Mikor rád lel, majd tudni fogod azt is, 
nem ez az első, ilyen találkozás. 
Ha rátalálsz, - az nyújthat tán vigaszt is: 
helyére lépni nem tud senki más... 

A szerelem szárnyain

Aranyosi Ervin: A szerelem szárnyain 


Képzeld csak el, hogy szíved megszakadt, 
s levált róla egy régi burkolat. 
Egy abroncs, melytől dobogni nem tudott 
s miből csak rabság, s nem boldogság jutott. 

Engedd el végre szíved vágyait 
tárd ki előtte zárt ablakaid, 
láss végre fényt, éltető sugarat. 
Enged szabadon a rab madarat. 

Engedd el végre, s csodáld, hogy repül, 
visszatér hozzád, s a válladra ül 
miközben zengő hangját hallgatod 
érezned kell, a szíved nem halott! 

Csak egy mosolygós lány

Csak egy mosolygós lány, 
Ennyit látnak belőlem, 
Csak egy mosolygós lány, 
Ki hisz még a mesékben. 

A Mesék teli vannak vágyakkal, 
varázslattal és álmokkal. 
Álmok melyek valóra válnak, 
ha hiszünk a csodákban. 

És a csoda bennünk él, 
Ez segít elérnünk a célt. 
Hisz a csoda maga a szeretet, 
Amit én, Tőled kaptam meg!