Nyár és tél között

Zelk Zoltán: Nyár és tél között 


Nyár és tél között úgy vándorol 
Október, November, 
mint a poros országúton 
két szomorú ember. 

Kertek, lankák körül jönnek, 
mennek havas tájra, 
búsan integet utánuk 
egy kopár fa ága. 

Mint rossz gyerek, a szél őket 
sárral megdobálja, 
utánuk fut, ruhájukat 
s hajukat cibálja. 

Nyár mögöttük, tél előttük, 
néha meg-megállnak 
s búcsút intenek a hervadt, 
búslakodó tájnak.