A legtöbb ember ott hibázza el

A szív

A szív 

Néha már azt hisszük, hogy 
pici, borsónyi szívünk van, 
és mégis, néha az a makacs 
mekkorát dobban - pedig, 
milyen pontosan kiszámítva 
egyazon ritmusra a vággyal, 
együtt szunnyad a téllel 
és együtt ébred a nyárral - 
Tavasszal meg ujjong, zsibong, 
ősszel meg majd elsárgul - 
néha már én is azt hiszem, 
és hogy hogyan dolgozik, üzen! 
Mindig és fáradhatatlanul, 
mi mégis mindig megijedünk 
ha dobban egyet páratlanul. 
És mikor rájövünk végre, hogy 
milyen bolondos szívünk van, 
és hogy ez a szív milyen nagy: 
azt hisszük, mindenre képes, 
és hogy mindent befogad.

Minden vágyadnak eleget tenni ...

Minden vágyadnak eleget tenni: ez az emberi élet legnagyobb művészete. Akinek sikerül, az boldog. Ehhez azonban fontos, hogy kevés vágyad legyen.

A vágy az emberi lélek növényzete. Gyökere van, szára, és csúcsán időnként kivirágzik az öröm. Minden gyökérnek az a célja, hogy virágot hozzon. Azonban a jó kertész gondosan ügyel kertjének növényzetére. Csak olyan növényt enged meghonosulni benne, melynek virágai szépek és illatosak. Vagy melyek kellemes ízű gyümölcsöket teremnek. Dudvát, gyomot nem tűr meg maga körül. Olyan növények gyökerét sem ülteti el, melyek fejlődéséhez a kert fekvése és éghajlata nem alkalmas. Melyeknek kivirágzásához esélye nem lehet. Így tesz az okos és jó kertész.

Légy tehát okos és jó kertésze a lelkednek.

Örvendj a hóvirágnak, az ibolyán és a búzavirágnak. Az erdő csöndjének. Ha egyedül vagy: annak, hogy egyedül lehetsz. Ha nem vagy egyedül: annak, hogy nem kell egyedül légy. Vágyódj arra, amit a holnap hoz, és örvendj annak, ami ma van.

Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.

Aranyosi Ervin: Ölelj, szeress kortalanul!

Aranyosi Ervin: Ölelj, szeress kortalanul! 


Az ölelés, tudod, 
nem köt a korhoz. 
A megfáradt szív is, 
örömöt hordoz. 

Lenni kell álomnak, 
lenni kell oknak, 
– legyen céljuk 
a fáradt karoknak! 

Ölelés, és mosoly? 
– Várja a lélek! 
Érzi, – még itt vagyok, 
– érzi, hogy – élek! 

Szeretet parazsát 
ne hagyd kihűlni! 
A lélek fájdalmát 
arcodra ülni. 

Tárd ki a szívedet, 
élj szeretettel! 
– Öleljen, örüljön, 
míg él, az ember! 

Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt ...

Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt 

a kézfogás és az önfeladás között. 

És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos 

a szerelemmel és a társaság a biztonsággal. 

És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét 

és a bók nem esküszó. 

És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget, a felnőtt méltóságával, 

nem pedig a gyermek kétségbeesésével. 

És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd, 

mert a holnap talaja túl ingatag ehhez. 

Egy idő után kitapasztalod, hogy még a 

napsugár is éget, ha túl sokáig ér. 

Műveld hát saját kertecskédet, 

magad ékesítsd fel a lelked, 

ne mástól várd, hogy virágot hozzon neked. 

És tanuld meg, hogy valóban nagyon sokat kibírsz. 

Hogy valóban erős vagy. 

És valóban értékes. 

/Veronica A.Schoffstall/ 

Sorsunk egybe forr ...

Sorsunk egybe forr, 
Együtt megyünk tovább, 
Az élet viharában Te 
Vigyázol rám, 
Köszönöm ,hogy szeretsz, 
S,hogy hiszel nekem, 
S, hogy megoszthatod életed, Velem!!! 

Röpke boldogságot adtál nekem ...

Röpke boldogságot adtál nekem, 
azt a pár órát nem feledem! 
Megtanítottál újra nevetni, 
s nekem is sikerült téged megnevettetni! 
Örültem, hogy kicsit boldognak látlak, 
a sok gondod, bánatod kis időre 
feledéssé válltak! 
Ennyi kedvességet, szeretetet nagyon 
rég nem kaptam, 
ugyan ezt csókjaimmal visszaadtam! 
Lebegtem a boldogságban végre, 
de éreztem mindjárt itt is a vége! 
Rózsáidat lepréselve elteszem félre 
csókjaidat, ölelésed nem feledem még se! 
Nem tudom meddig tart szerelmem, 
de nagyon soká ahogy magam ismerem! 
Saját magam voltam az ellenségem, 
butaságommal szétromboltam reményem! 
Bocsánatot nem várhatok már soha, 
ítélkezéshez szivedben érzéseidnek 
van joga! 
Bocsáss meg kérlek, megbűnhödtem mindenért, 
tudom szívedből kiöltem a szeretetet 
mindezért! 
Nem akartam érzéseid tönkre tenni, 
a múltat nem lehet elfeledni! 
Remélem egyszer megenyhül még a szíved, 
akkor még ici-pici helyet kérek! 
Érzéseid tudom neked is voltak, 
de a haragot, önfejűséget teszed 
inkább elém! 
Fogod-e másnak mondani Huncutka, 
mert én biztos nem, hogy Majmocska! 
Lecsukom a szemem és itt látlak megint, 
kinyitom és rájövök ez csak önsanyargató kín! 
Tiszta szívből kivánom megtaláld a párod, 
hátha boldogság-szeretet vár ott! 
Hidd el minden hibámmal, de imádlak, 
arcomon most lepergő könnyekkel 
visszavárlak!

Pierrot: Az első hó

A beteljesült szerelem!

A beteljesült szerelem! 


Szeretem szád kesernyés szögletét 
s szemed,e két csatot,mely tünékeny 
békéjü,boltos homlokod tövében 
úgy csillog,mint zöldes csillagkerék: 

és csipkésen hunyorgó, sose tétlen 
pilláid, s mosolyod,mikor a lég 
sok százezer volttól izzitva ég, 
s a lázangó vér fellobog sötéten. 

És szerelem hosszúra nyúlt, derüs 
álmod s a sóhajt,mely kiséri halkan: 
mély álmod,melyet csókom messze üz, 
mikor szorosra zárt ajkadra ajkam 

áttetsző szitmú nagy rózsát harap 
-mely eltünik,mikor felkél a nap.

Bóka Gábor: Jó veled!

Bóka Gábor: Jó veled! 

Oly jó veled! 

Csak ülni, 

S nézni a szemed, 

Átölelni, 

S érezni tested, 

Megcsókolni, 

S egynek lenni veled! 

Oly jó veled! 

Együtt álmodni, 

S fogni a kezed, 

Messzire repülni, 

S szépet adni neked, 

Melletted megpihenni, 

S csakis, csakis, veled!

Pécsi Sándor - Szabadon szállni...

Pécsi Sándor - Szabadon szállni... 

Szabadon szállni mint a madár 

szeretnék veled, 

magasabban a fényes Napnál 

a felhők felett, 

a korlátlan kék óceánban, 

ahol képzeletem 

úszik a kristálytiszta boldogságban, 

s nincs lehetetlen, 

nem háborítja semmi a békét 

nyugalmat és csendet, 

nincs féltékenység, nem ontja életét 

egymásnak sok-sok ember. 

Szabadon szállni mint a madár 

ott ahol szép minden, 

szerelmes szívvel minden napján 

az örök békességnek. 

Szabadon szeretnék szállni ...

Szabadon szeretnék szállni 

úgy ,ahogy eddig még soha , 

hogy ne tartson vissza senki , 

s ne törjék szárnyamat soha . 

Szabadon szeretnék szállni , 

akár a nyári fellegek, 

melyek hirtelen eltakarják 

a napsütötte kék eget. 

Szabadon szeretnék szállni 

szelek szárnyain csendesen , 

hogy ne tartson vissza majd senki 

amikor végleg elmegyek . 

Szabadon szállok a szélben 

ledobva minden láncomat , 

s nem fogok sajnálni semmit, 

ami utánam itt marad.  

A levél nem elég...

A levél nem elég... a telefon sem. Csak a találkozás. Mert kell a közelség, az érintés, a mosoly, kellenek a szemek. Kellenek ezek a pillanatok, a találkozások. Hogy a lélekben megrajzolt képet a valóságban tudjuk kiszínezni, hogy az álomba beköltözzön a valóság, hogy az ünnepnapok mellett meglássuk a hétköznapokat is. A Másikat. 

Csitáry-Hock Tamás 

A Nap szerelmese ...

A Nap szerelmese 

Csak álmodom, szépek az álmaim, 
te rólad szólanak, hiszen. 
Úgy vágyódom, utánad kedvesem, 
te érted dobban a szívem. 

Hisz meglehet, elküldesz engemet, 
eldobsz mint lombjuk a fák. 
Ha őszi szél, csalfán szól szívükhöz, 
de álmunk él bennem tovább. 

A képzelet szárnyára vesz minket, 
angyali szeretőm leszel. 
Ha könnyezem, miattad sírnék tán, 
de csókod mennyekbe emel! 

Felszárítod bánatos könnyeim, 
tekinteted az áldott Nap heve. 
Te oltod el szomjazó vágyaim, 
mert én leszek a Nap szerelmese! 

Ám meglehet, hogy szeretsz engemet, 
s lemondok máris, álmaimról én. 
Hisz átölel remegőn két karod, 
mindent elönt egy forró szenvedély. 

És akkor majd áldom a sorsot én, 
hogy megtaláltalak, enyém leszel. 
Elsuttogok egy titkot, jól figyelj, 
álmaimon, te már most túl teszel! 

Farkas Anna: A szív virágai

Farkas Paor Anna: A szív virágai

A szív virágai szeretetből nyílnak,
Csillogó kelyhéből örömkönnyek hullnak.
Kristály-kék vizében aranyhalak élnek,
Utat mutatnak a boldog szép reménynek.

Ha szemed könnyben ég ...

Néha csak ülsz semmittevően ...

Néha csak ülsz semmittevően, s észre sem veszed, 
Csöndesen, fájón, a gondolataidban el-elmerengsz. 
Szemed sarkában, mosolyogva nézed a tegnapot, 
De nem érted a mát, s nem látod a szép holnapot. 
Icipici könnycsepp csordul arcodon, mi alig látszik, 
Gyöngykristállyá válva pergedez, szomorú ajkadig. 
Sírni volna kedved, de visszatartod érző könnyedet, 
Ne lássa senki meg, szíved mennyire meg-megremeg. 

Jó éjszakát, szép álmokat ...

Most nincs virág ...

Most nincs virág és nincsen napsugár. 
A kályha verőfénye az egyedüli, ami emlékeztet a nyárra. 
Azonban nekünk ez is elég. 
A boldogság békéje van a szívünkben. 
Mi a boldogság? 
Mikor a vágyak pihennek. 
Mikor az ember nem gondol a holnapra, 
csak bámulja a parazsat félálmos nyugovással, 
s lelke úgy leng a múltak fölött, 
mint a tó fölött a madár. 

Gárdonyi Géza 

Sok minden van amit szívesenadnék neked ...

Csillagfény-remény

Csillagfény-remény 


Tudod arra gondoltam, 
hogy megérkezik a sötét minden nap, 
a nappal ragyogó fényeit 
felváltja a kilátástalan sötét, 
de talán, 

a sok kis égi lámpás azért van, 
ne legyen olyan reménytelen, 
nincs oly vakító fényük, 
mint a forróságában is szeretett Napnak, 
de annyi van, amennyi elég, 
hogy ne legyen félelmetes az éjszaka… 
és az embernek is vannak saját, 
napszaktól független, 
szinte kibírhatatlan sötétségei, 
ami eltakarva a nappali fényességet, 
belékúszik észrevétlen, 
az a sötét igazán kilátástalan, 
fél benne az ember, fél a mától, 
de még jobban a holnaptól, 
de van úgy, 
hogy mint a csillagok 
az éjszakai égbolton, 
megjelennek az apró fények, 
ezek is csillagok, 
ha nem is égi lakók, 
(de talán a földre onnan érkeztek) 
megnyugvást tudnak adni 
a legnagyobb sötétben is 
a szeretetnek az apró fényei, 
a sötétet nem képesek eltüntetni, 
de csillagfényükkel reményt adnak, 
egy új, egy derűsebb hajnalra. 

Az élet olyan, mint egy fényképezőgép ...

Robert Burns: Egy százszorszéphez

Robert Burns: Egy százszorszéphez 


Te kicsike piros virágszál, 
bizony, rossz órában fakadtál, 
hogy így ekém alá jutottál, 
s kitéptelek: 
most már hiába gyógyítgatnám 
kis testedet. 

Mitől most szárad meghajolt, 
jaj, nem a hű pacsirta volt, 
szép hajnali látogatód, 
ki felfelé 
lendült rólad, úgy csattogott 
a nap felé. 

Hogy fútt, harapott a hideg szél, 
be zord is volt, amikor születtél, 
s te mily vidáman tekingettél 
ide-oda, 
védte törékeny száradat még 
a földanya. 

Bezzeg, a büszke díszvirágok 
fában, falban védőt találnak! 
Neked nem jutott se rög se támasz, 
se kődarab, 
ott nősz a tarlón, meg se látnak, 
olyan magad. 

Be igénytelen öltözéked! 
Szirmaiddal a napot nézed, 
csak tartod szelíd fejecskédet, 
és úgy figyelsz: 
lám, most az ekevas kitépett, 
sárban heversz. 

E vég vár az ártatlan lányra, 
az árva, falusi virágra, 
ki tört szívvel marad magára, 
ha rászedik, 
aztán veti a sors a sárba, 
mint téged itt. 

A költőt is ez a vég várja: 
zúg életének óceánja, 
fülel a bölcs tanok szavára, 
s nem jegyzi meg, 
aztán orkán, hab sújt reája, 
és elsüllyed. 

E vég a szenvedőnek vége, 
kit megrokkant kínja, reménye, 
s eljut a romlás peremére, 
ártatlanul, 
aztán nem vágyik, csak az égbe, 
s a mélybe hull. 

Ki könnyet ontasz e virágra, 
rád is e vég vár nemsokára, 
a Pusztulás ekevasára 
kerülsz hamar: 
aztán rád omlik a barázda 
és eltakar. 

12 szerencsét hozó virág

12 szerencsét hozó virág 


Régen úgy tartották, hogy minden hónapnak megvan a maga virága. A fáma szerint fontos, hogy mely hónapban születtünk, mert az ahhoz társított virág számunkra szerencsét fog hozni. 

Január: hóvirág. A hóvirág az egyik olyan korai virág, amelyik már akkor kidugja a fejét, amikor olvadni kezd a hó. Ezért a reményt szimbolizálja. 

Február: ibolya. Régebben a gyerekeknek ibolyakoszorút adtak, a születésnapjukra, hogy szerencsét hozzon nekik. 

Március: nárcisz. A nárcisz a húsvét tipikus virága és Wales nemzeti jelképe. 

Április: szagos bükköny. A szagosbükköny az egynyári virágok királynője.

Május: gyöngyvirág. Franciaországban a hiedelem szerint, ha gyöngyvirágot adunk valakinek május első napján, akkor egész évben szerencséje lesz. 

Június: rózsa. A rózsa évszázadok óta a szépség és a szerelem jelképe. A királyságot és a vallást is szimbolizálja. 

Július: vízililiom és a lótusz. A lótusz a hindu és a buddhista vallás szent virága, a tisztaságot és a tökéletességet jelképezi. 

Augusztus: kardvirág. Levelei kard alakúak, innen kapta latin nevét, ami latinul is kardot jelent. 

Szeptember: hajnalka. A hajnalkát azért nevezték így, mert hajnalba bontja ki szirmait. A virágok csak egy napig élnek, majd lehullanak. 

Október: pillangóvirág . A virág latin neve Cosmos és a világegyetemben uralkodó rendet jelképezi, mert a szirmai szép, rendezett sorban helyezkednek el.

November: krizantém. A krizantém Japán nemzeti virága, ahol a napot és magát az életet is jelképezi. 

December: magyal. Régen a szerzetesek úgy hitték, hogy a magyal távol tartja a gonoszt. 

Az a fajta lány vagyok...

Az a fajta lány vagyok... aki ha kell szerény... 

ha kell vad... ha kell bátor... ha kell becsül... 

ha kell megbocsájt... ha kell mosolyog... 

ha kell akkor sír... ha kell ott van melletted... 

ha nem kell akkor is... ha kell meghallgat... 

ha kell figyelmes... ha kell ápol... 

ha kell vigyáz rád... ha kell véd...

ha bármikor szükséged lenne rám... 

mindig itt leszek... te csak szeress...

Csak dolgozunk keményen ...

Csak dolgozunk keményen,hajtjuk a pénzt, 

S az alagút végén nem látjuk a fényt. 

Még több kell belőle,mert jobban akarunk élni, 

csak közben megváltozunk és ettől kell félni. 

Mit fog érni a pénz,ha nem lesz már egészség? 

Ezért kockáztatni elég nagy merészség! 

Tegyünk kicsit másképp,mint ahogy eddig tettük! 

Ne úgy nőjön fel gyermekünk,hogy észre sem vettük! 

Hová vezetmindez?Eljön majd a vég! 

S akkor hiába mondjuk már,hadd maradjunk még! 

Gondoljuk át mindezt,hisz repülnek az évek, 

lassan megöregszünk,és elmúlunk végleg! 

Van család,barátok,napfény és tenger, 

s még számtalan más,mitől boldog az ember! 

Értelem,érzelem,egymásra figyelés, 

életünk csak egy van,nincsen ismétlés! 

Éljünk ma úgy,hogy a holnap is szebb legyen, 

szeretném azt,hogy mindenki így tegyen!

Somogyváry Gyula: Jó éjszakát...

Somogyváry Gyula: Jó éjszakát... 


Nézem az égnek legszebb csillagát 
s megcsókolom a messzeségen át: 
jó éjszakát! 

Ha nem volna a kettőnk lelke - egy, 
azt mondanád: 
szellő suhant a rózsabokron át... 
és sápadt arcod s lehunyt két szemed 
eléje tartanád. 
De mert a kettőnk lelke egy: 
érzed, hogy csók ez. Titkos üzenet. 

Üzenet, csók. A csillagnéző lelkem 
szerelmes, vágyó, tikkadt sóhaja. 
Sötétben állok. Köröttem és fölöttem 
bús vakhomály a kietlen éjszaka. 
De éjszakából, süket vakhomályból, 
borún, ködön és fellegeken át: 
nézem, csak nézem mozdulatlan szemmel, 
didergő kínnal, sajgó gyötrelemmel, 
s megcsókolom - szemed szép csillagát. 
Jó éjszakát... 

Jókai Mór: Nézd el ezt a rózsát a kezedben ...

"Nézd el ezt a rózsát a kezedben, még most alig fakadt ki, de ha ráfújom a forró leheletem, egyik levele a másik után kifeslik. Légy te nekem ilyen sárga rózsám, nyisd ki a lelkedet, nyisd ki a szívedet előttem, akármit vallasz meg, nem haragszom érte, megbocsátok érte, akárhogy összetöröd vele a szívemet." 

Jókai Mór 

Indulj útnak, légy erős ...

Indulj útnak, légy erős, 

gyors és merész, bátor hős, 

vakmerő és rámenős! 

A kalandtól, mondd, miért félsz? 

Erőben lám, nincs hiány, 

hát jöjjön próba akárhány! 

Mint a fénylő szivárvány, 

te is célba érsz.

Tegnap te voltál nékem még a minden: 
mélységeket rejtő nagy óceán - 
elült a szél, vihar se gyúl szivemben, 
s maholnap már csak emlék vagy talán. 

Emlék: szállongó füst a gyilkos őszben, 
szivárvány gyűrűző hulláma tán - 
ki néha felragyogsz szelíd tüzeddel 
csodás szerelmek boldog hajnalán. 

Végh György