Hófehér gyöngyvirág bontogatja szirmát,
Út szélét szegélyezik gyönyörű ibolyák.
Selymes fülű nyuszi ül a zöld fűben,
Vele szemben játszik kölyke a sűrűben.
Édes virág illattal érkezett a tavasz.
Távoli faluban megkondul egy harang.
Nosza szalad a falu apraja- nagyja,
A legszebb ruháját magára kapva.
Padsorok megtelnek, együtt ünnepelnek.
Jézus feltámadott! Hozsannát zengnek.
Árad az ének szó szerte a vidéken,
Tél hamvaiból a tavasz újra éled.
Ünnepeljük meg, hogy győzött az élet!
Napsugarunk ragyog, éled a természet.
Nagylányaim hívják legkisebb gyermekem,
Együtt készítik a hímes tojást velem.
Piros tojás készül, a sonka puhán itt vár,
Egy tepsi sütemény a sütőben sül már.
Legényeket hétfőn ezzel kínáljuk meg,
Jól meglocsolnak, hogy ne hervadjunk el.
Ünnepünk így telik, mi együtt örülünk.
Kikelet ragyogja be egész életünk!
Harmatos a nyuszi fészke,
fűben lapul most szegényke,
pisze orra harmatnedves,
ugrik párat a kis kedves!
Földig érő hosszú füle,
nincs is húsvét őnélküle,
minden gyerkőc reménysége,
mit gyűjt vajon a fészkébe?
Hova bújt a nyuszi? Keressük meg gyorsan,
Úgy látom, hogy ott lapít a közeli bokorban.
Serénykedik éppen, sok tojást megszépít,
Vígan énekelget, közben szép fészket is épít.
Éjjel is dolgozott, hogy minden készen legyen,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése