Húsvét hétfő 2019

Korán reggel útra keltem,

se nem ittam, se nem ettem,

tarisznya húzza a vállam,

térdig kopott már a lábam.

Bejártam a fél világot,

láttam sok-sok szép virágot.

A legszebbre most találtam,

hogy öntözzem, alig vártam.

Most virradtunk víg órára,
hímes húsvét hajnalára,
húsvét hajnalt köszönteni,
lányt az ágyból kiönteni.

Lányok, lányok, ugorjatok,
nehogy szégyent most valljatok:
meleg paplant lerúgnotok:
köszöntőt kell fogadnotok.

Isten ments, hogy dézsaszámra
kútvizet zúdítsunk lányra:
más szokásra kell már szokni –
illatszerrel locsolkodni.

Lányok, lányok, illatoztok,
de csak úgy, ha tojást hoztok.
Hímes tojást, néhány szép szót, –
dehogy várunk egyéb cécót!

/Csanádi Imre: Húsvétos/

Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam, 
Tündérország kiskertjéből rózsavizet hoztam. 
Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja, 
Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa. 
Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok, 
Zsebemben is elférnek a piros tojások.

Kinyílott az aranyeső
Én voltam ma a legelső
aki kora reggel
locsolkodni kelt fel.
Minden szőke, barna lány,
mint a piros tulipán
virulva-viruljon
rózsapermet hulljon.
Íme, itt a kölni
Szabad-e locsolni?

Bemutatom termékemet:

Harmatvíz a neve,

S köztudottan húsvét

A védjegye.

Takarékos használatát mi

Sem bizonyítja jobban:

Esztendőre a leányzó

Tőle tűzre lobban.

Friss, üde lesz tőle,

Ezt most garantálom!

S próbaadagját rögvest

Felajánlom:

Szabad-e locsolni?

Locsolkodni vicces dolog,

Mert ilyenkor vödröt fogok,

Hideg vízzel megtöltöm,

A lányok fejére öntöm!

Veled ilyet nem teszek,

Inkább kölnit veszek.

Jó reggelt, jó reggelt, kedves liliomszál,

Megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál.

Kerek erdőn jártam, piros tojást láttam,

Bárány húzta rengő kocsin, mindjárt ide szálltam.

Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom,

Hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom!

Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam,

Tündérország kiskertjéből rózsavizet hoztam.

Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja,

Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa.

Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,

Zsebemben is elférnek a piros tojások.

Napsütötte szép tájakon,

Jöttem végig az utakon.

Fölém hajolt sok kis virág,

Rózsavizük osztogatták.

Megöntözlek most itt véle,

Piros tojást kérek érte.

Locsolni jöttem, nem titkolom,

Szép szokás ez úgy gondolom.

Múljon vizemtől a téli álom,

Bizony most én ezt kívánom.

Ha a hatása múlik is esztendőre,

Ígérem, itt leszek jövőre.

S nem adok az illendőre,

Locsolok kérdezés nélkül, nyakra-főre.

Korán reggel útra keltem,

Se nem ittam, se nem ettem.

Tarisznya húzza a vállam,

Térdig kopott már a lábam.

Bejártam a fél világot,

Láttam sok-sok szép virágot.

A legszebbre most találtam,

Hogy öntözzem, alig vártam.

Erdőn-mezőn nyitott szemmel,

Sok virágra lel az ember.

Én most őket megöntözöm,

A piros tojást megköszönöm!

Szabad-e locsolni?

Kis róka az erdőben

Meglocsolta nyuszikát,

Nyuszika meg örömében

Lehúzta a… zokniját.

Eléd állok lábvizemmel,

Nem bírom a locsogást,

Fogadd tőlem szeretettel

Az idei locsolást.

Kelj föl párnáidról szép ibolyavirág.

Nézz ki az ablakon milyen szép a világ.

Megöntözlek szépen, az ég harmatával,

Teljék a tarisznya szép piros tojással.

Népi rigmusokat kántálni nem fogok,

Vicces locsolóverset sem igazán tudok.

Ha már itt vagyok meg locsollak Téged,

Ezért markomba piros tojást kérek.