P.Pálffy Julianna: ŐRIZZ MEG!
Ajkamon halk sóhajjal
pillék szárnya rebben,
ahogy én mondom,
nem mondhatja soha
senki szebben - csak ölelj,
ne engedd el a kezemet,
s én halkan súgom, forró
szenvedéllyel a nevedet;
napsugárral lehelek csókot
a szádra - Hopp! - itt egy
apró harmatcsepp, derengő
hajnal édesen kacagó lánya,
táncoló kis szivárvány,
boldog színek karneválja,
amott, holdfénnyel kergetőznek
fényes csillagok,
nézz rám Kedves! -
ez mind-mind, én vagyok.
Ne engedj el, őrizz!
- tovább nem harcolhatok -
szívemet adtam, szívedért
- igaz szerelmet adhatok.
A csókod mézízű varázs - s én -
a méz, édes mámorát szeretem,
minden csókodban azt keresem,
ha ajkad az ajkamra simul,
ott érzem az ízét, hol finoman, hol
vadul.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése