Árva volt a gyertya,
aprócska kis lángja,
Fohászkodva röppent
fölfelé a lángja.
Fellobbant a párja,
táncot lejt nevetve,
Most már ketten néznek
a fényes egekbe.
A tündöklő csillag,
glóriát szőtt rájuk,
Száll-száll a magasba
szentséges imájuk.
Száll a boldogságért
s hogy béke legyen végre,
Dicsőség költözzön
mindenki szívébe!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése