"A hó fehér habként simul rá a tájra
ragyogó szépségét a tájnak adva.
Az ágakon, bokrokon lustán szétterül.
E szépséges tájban gyönyörködöm egyedül.
Ebben a tündérszép csendben
egy bokor ága megrezzen.
Odanézek, hogy mi lehet.
Szél fújja le a hópihéket.
A havas táj lassan estébe hajlik.
Csend van. Így lesz egészen reggelig.
Mindent lassan befed az éj sötétje.
Csak a csillagoknak látszik gyenge fénye."
ragyogó szépségét a tájnak adva.
Az ágakon, bokrokon lustán szétterül.
E szépséges tájban gyönyörködöm egyedül.
Ebben a tündérszép csendben
egy bokor ága megrezzen.
Odanézek, hogy mi lehet.
Szél fújja le a hópihéket.
A havas táj lassan estébe hajlik.
Csend van. Így lesz egészen reggelig.
Mindent lassan befed az éj sötétje.
Csak a csillagoknak látszik gyenge fénye."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése