Bakos Bernadett: Barackvirág
Szélfútta, kis barackvirág
nyíl az ég felé, s vidám,
nem tudja még, hogy van világ,
nem hisz: él csak és imád.
Még rózsaszín a szirma most,
nem kisérti ősz, mi holt,
még lengedez szép alkonyon,
szirma, ága nem ver port.
Bár múl idője, vígan áll,
nem hisz: él csak és imád,
de szirma egyszer messze száll,
és csodálja majd világ.
Úgy hullt alá a szép virág,
mint eső a porba le,
nem tudta még, hogy van világ,
ennyi volt csak élete.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése