Nem volt több. Csak jött és elszaladt.

Nem volt több. Csak jött és elszaladt. 
De valamit magával hozott a pillanat. 
Sötétben jött, lopva és csendben 
De örömfényt gyújtott két csillag-szememben. 
Hozott magával egy tétova mosolyt 
S letette nálam, itt lesz az otthonod. 
A jövőt hozta - a múltat kergette 
S a jelenben épp a magányt temette. 
Fogta a kezedet, kezembe helyezte 
Nyíló virágot ültetett szívembe 
Pedig nem volt - csak pillanat csupán 
S mégis más lett a világ ezután. 
Mert szívemben örökre megmarad. 
Mert téged egy jó barátot hozott: a pillanat!