Szívesen látott vendég

Aranyosi Ervin: Szívesen látott vendég

Hej kismadár, kismadár,

aki gyakran erre száll,

térj be hozzánk, légy vendégünk,

hisz az idő télben jár.

Hej kismadár, kismadár,

hóval fedett a határ,

égen szállva, bárhol keres,

szemed magot nem talál

Hej kismadár, kismadár,

az etetőnk téged vár,

megtöltöttük eleséggel,

jól kellene lakni már.

Hej kismadár, kismadár,

mikor zöld volt a határ,

kedves dalod adtad nékünk,

de a tavasz messze jár.

Hej kismadár, kismadár,

hívó szavunk megtalál:

– Térj be hozzánk, légy vendégünk,

a kedvesség visszajár.

Hej kismadár, kismadár,

a zord idő majd lejár,

tavasszal is visszavárunk,

ha dalolnod kéne már!

Nem tudom

Nem tudom

Nem tudom, mi lenne velem nélküled.

Nem tudom, hogy elviselném e a hiányod.

Nem tudom, boldog lennék, ha nem lennél.

Inkább bele sem gondolok.

Nem tudom, milyenek lennének a hetek.

Nem tudom, hogy bírnám e nélküled.

Azt tudom, csak te kellesz nekem.

Te vagy minden holnapom.

Nem tudom, boldog tudnék e lenni.

Nem tudom, de belegondolni se jó.

Most itt vagy, ez mindennél jobb.

Mi csak együtt lehetünk boldogok.

Nem tudom, akarom e tudni.

Nem tudom, túl élném e azt a napot.

Azon a nap biztos meghasadna a szívem.

Mert nélküled magányos lenne nagyon.

Amikor leejtünk egy poharat vagy egy tányért

Amikor leejtünk egy poharat vagy egy tányért, hangos csörrenéssel törik össze. Amikor egy ablak vagy egy asztal törik el, vagy amikor egy kép leesik a falról, mind-mind zajt csap. De a szív, amikor összetörik, semmilyen hangot nem ad ki. (...) Hallgat, hogy azt kívánjuk, bárcsak szólna valami, hogy elterelje a figyelmünket a fájdalomról. Ha ad is hangot, az a belső hang. Üvölt, de nem hallja más, csak te. Olyan hangosan, hogy belecsendül a füled, hogy megfájdul a fejed. Fel-alá csapkod a mellkasodban, mint egy fogságba esett hatalmas fehér cápa, ordít, mint egy kölykétől megfosztott anyamedve. Így néz ki, így hangzik, csapkodó, rettegő, csapdába esett vadállat, ordít érzelmei rabjaként. Ez van a szerelemmel - senki sem érinthetetlen. Annyira vad és annyira nyers, mint amikor a nyílt sebet tengervízbe mártják. De amikor eltörik, mégis hallgat. Te csak ordítasz tovább odabenn, de senki se hallja.

Cecelia Ahern

Valahányszor elindulsz otthonról

Valahányszor elindulsz otthonról, húzd be az állad, emeld fel a fejed, és szívd tele a tüdőd levegővel, idd be a napfényt, köszöntsd mosolyogva a barátaidat, és szívvel-lélekkel szoríts mindenkivel kezet. Ne félj attól, hogy félreértenek, és egy pillanatig se törődj az ellenségeiddel. Döntsd el határozottan, mi a szándékod, aztán pedig egyenesen törj a cél felé. Legyen szemed előtt a magasztos cél, amit kitűztél magad elé - és akkor egy idő múlva észreveszed, hogy öntudatlanul is megragadod azokat a lehetőségeket, amelyek vágyaid teljesüléséhez szükségesek, ugyanúgy, ahogy a korallállatka kiválasztja a tenger habjaiból mindazt, amire szüksége van. Képzeld önmagadat annak a tehetséges, komoly, hasznos embernek, aki lenni akarsz, és ez a gondolat óráról órára jobban átalakít majd, hogy saját eszményedet megközelítsd.

Elbert Hubbard

Akkor vagy otthon ...

Nem tudod, melyik a Te utad

Nem tudod, melyik a Te utad, de van segítség. Nézed a térképet, figyeled a táblákat, hogy megtaláld. Mert ezt az utat Neked kell megtalálnod. Ám van, hogy nem Te találod meg az utat. Hanem az út talál meg Téged. Az út, ami a Tiéd, amely célodhoz vezet. Nem Neked kell keresgélned, nem Neked kell kutatnod utána. Nem Neked kell elképzelned, hogy milyen lehet. Mert az út, a Te utad megtalál. Mert az út, a Te utad ismer Téged. És egy napon ott fog állni előtted. Lehet, hogy nem ismered fel azonnal. De van segítség. Hogy észrevedd, hogy felismerd Őt. Van segítség. A szíved, a lelked. Lehet, hogy első pillantásra ez az út más, mint amit magadban elképzeltél, ám a szíved, a lelked érzi, tudja, hogy Ő az. Hogy megtaláltad. Hogy ez az út vezet célodhoz. Hogy ez az út az Életed, a Célod. És akkor... akkor lépj rá!

Csitáry-Hock Tamás

Szeretlek, szeretlek, csak szavak szavak hátán

Eddig mindig azt mondtam, hogy nem érdekel

Eddig mindig azt mondtam, hogy nem érdekel, ha nem törődsz velem, hogy az a sok fájdalom, amit okoztál, már kioltott bennem minden érzést irántad. De tegnap óta tudom, hogy ez nem így van. Őrülten szeretlek, és tudom, hogy szeretsz, és azt is tudom, hogy nem tudod kimutatni, csak ha melletted vagyok. De messze élünk egymástól, ez így nem mehet tovább. Én hiába akarlak szeretni téged, ha te nem hagyod. Fáj, hogy így kell vége lennie. Mindenáron be akartam bizonyítani, hogy a mi szerelmünk más, és, hogy te is más vagy, mint a többi férfi. De te nem hagyod. Nem tudok mit tenni, nem tudok várni, nem akarok szenvedni, és legfőképp nem akarok felejteni.

Amikor elmúlik a fiatalság

Amikor elmúlik a fiatalság, az életbe gyönyörű időszak köszönt be - nyugodt és mély, mint a napsugaras ősz. Ebben az időszakban érik meg az élet vetése és a kertben a gyümölcs. Az ifjúság tavaszi szertelensége akkor már nem helyénvaló. Mintha földi hajlékunk épületét most tetőzné be az élet. Ebben az időszakban minden, amit átélünk - jó és rossz is, az örömteli és a szomorú is -, megváltoztatja tudatunkat. Lemondunk arról, hogy az ábrándozás elvarázsolt világában tévelyegjünk, és úgy rendezzük be az életet, ahogyan azt korlátozott lehetőségeink megengedik. Nem vonz bennünket egy ismeretlen, szerelmes asszony csábító tekintete, és többre értékeljük a régi vonzalmakat. Az ifjúság frissessége akkor már elhalványodik, és az ember nem öregedő lelke a hosszú közös élet után mind világosabban ül ki az arc, a szem kifejezésében. A hang, a mosoly, a tekintet - minden összhangba kerül az ember belső világával. Nem reménykedünk többé az elérhetetlenben, nem kesergünk többé a hűtlen szerető miatt, és megbocsátunk azoknak, akik megcsalnak bennünket. S akkor odaadjuk a szívünket annak, aki mellettünk állt, aki megszeretett bennünket, aki hűséges maradt hozzánk az élet minden vihara és minden keserű elválása után. S érezzük az elégedettséget és nyugalmat a kipróbált, hű barátok kedves körében. Keserű azok sorsa, akik az élet lágy alkonyán új vonzalmakat, új sikereket vonszolnak hasztalanul, akikre nem vár a meghitt otthon, amelyben megpihenhetnek, s akiket nem üdvözöl a lámpa meleg fénye, ha este hazatérnek.

Rabindranath Tagore

A szerelmi boldogság nem abból áll ...

A szerelmi boldogság nem abból áll, hogy minden érzelmi energiánkat egy személyre sugározzuk: az embernek egyszerre egy egész csomó dolgot kell szeretnie, s ezeknek az összessége ölt testet a szeretett lényben, aki - ha igazán szeretik - szerelmese szemében a bimbózó orgonák virága, egy hajó lámpásai, az iskolai csengő, egy táj, felejthetetlen beszélgetések, jó barátok, gyermekkorunk egy vasárnapja, egy kedves hang, mely megszűnt beszélni, a legkedvesebb ruhánk, az ősz, a tavasz, a nyár, a tél, s az emlékeink, mert az emlékezés az élet veleje, a kenyér és a víz. Ezenkívül: teljes leltára minden vágyunknak és álmunknak, ami érthető, mert benne igazán minden vágy és álom egyesül.

Truman Capote

Varázslatos dolog nőnek lenni

Varázslatos dolog nőnek lenni. Olyan kaland, amihez bátorság szükséges, olyan viadal, amit soha nem lehet megunni. Ha nőnek születsz, sok nagy feladat vár rád. Először is harcolnod kell azért, hogy megtudják: ha Isten létezne, ősz öregasszony vagy szép lány is lehetne. Azután harcolnod kell, hogy megértesd az emberekkel: a bűn nem azon a napon született, amikor Éva leszakította azt az almát. Azon a napon egy csodálatos erény született, amit úgy neveznek: engedetlenség. Végül azért kell harcolnod, hogy bebizonyítsd: formás, kerek testedben értelem lakozik, és meghallgatásért kiált.

Oriana Fallaci

Idill

B.Huszta Irén: Idill

Meglátogatott engem a Nap

Hogy el ne feledjem, milyen az arca

Boldoggá tegye néhány napomat

Víg kacagását hallhassam újra

Fénye izzította sima bőrömet

Melege tüzelte sebzett lelkemet

Itatott velem édeskés óbort

Együtt élveztem vele a mámort

Emlékeztetőül járt csak nálam

Tudjam, létezik még a világban

Önzetlen szeretet, mely nem kér, csak ad

S mosolyos szerelem - áldott pillanat

Melynek múltával sincsen gyötrelem

Ha múlt lesz is, csak örömre emlékezhetem

Mindent

Gergely István: Mindent

valami puhát

valami szépet

valami jót

melegséget

ősszel napos padot

szél ellen árnyékot

csak maradhassak

amíg maradhatok

valaki jót

valaki szépet

simogatót

kedvességet

nyári hajló csókot

téli alkonyatot

csak szerethessek

amíg maradhatok.

Ha valaki morcos

Őszi hangulat

Helen Bereg: Őszi hangulat

Öleld magadhoz nyár

Gyengülő melegét!

Hangtalan jön az ősz.

Tegnap még zöld levél

Nap-nap után érzi,

Mint festi sárgára

Ősz ecsetje, a dér.

Sárga lombkorona

Vöröses színre vált.

Rövid átmenet csupán,

S barnára aszalja

Az őszi elmúlás.

Hangtalan jön az ősz,

Ködfátyolt borít

Reggelente a fákra.

Harmat csillogása

Reszketve esik

Hidegen didergő,

Rongyos lombruhára.

Lassan minden levél

Avarrá csendesül,

Hajdanvolt zöldjét

Emlékképként őrzi

Szem írisze ott belül.

Nyirkos hajnali szél

Elfújja napsugár

Gyengülő melegét.

Öleld magadhoz!

Rejts ruhád alá!

Az őszi falevelek

Szeretném

Wass Albert: Szeretném 

Szeretném, ha egyszer az lehetnék,

Ami leginkább lenni akarok.

Ha egyszer azt mondaná valaki:

Megsajnáltam a bánatodat,

Hitetlenségedet, háborgásodat,

S neked adom mi legdrágább neked:

A sorsodat, az önéletedet.

Neked adom a teremtésedet.

Akkor azt mondanám: legyek erő,

A végtelenség örök ereje,

Aki nem néz hátra, csak előre,

S nem hallja a múlt idők zenéjét.

Legyek az őskor mitikus gigásza,

Aki számára nincsen vég, határ,

Hogy két karommal a világot rázzam,

S a hitemet, az igazságomat

Belesüvöltsem, belekiabáljam;

Eszme legyek, kirobbanásra kész,

Szent Géniusz, hatalmas és merész,

Aki előtt a végtelen szabad!

Erő legyek, kiben nem él az álom,

Ki győzni tudjon Olimposz-csatákon,

Kiben jövendő nagy világok élnek,

Ki a babonának és hitetlenségnek

Kiszúrja titokzatos Küklopsz-szemét.

Erő legyek, nagy alkotó erő,

Romboló, világokat teremtő,

Kinek lelkében eszme-lángok égnek,

S nem fél a Halál sötét szellemének

Bátran, büszkén a szemébe nézni.

Erő legyek: jövő ködébe látó,

Erő legyek: nagy eszmékért csatázó,

Zengjem a ködös mindenségen át,

Egy új teremtés király-himnuszát!

S ha egyszer majd az idő műhelyéből

Jőnek tüzesebb világ-hajnalok,

Tudjam, hogy élek, dalolok, vagyok!

Szeretném, ha egyszer az lehetnék,

Ami igazán lenni akarok.

Egyetlen párnak sem lenne szabad elfelejtenie

Egyetlen párnak sem lenne szabad elfelejtenie, hogy a kapcsolatuk által egyikük sem vált a másik "urává és parancsolójává", csak társakká, barátokká lettek. És soha ne vegyétek biztosra ezt a kapcsolatot: a párkapcsolatnak semmi köze a birtokláshoz. A férfi és a nő nem tárgy, amelyet birtokolni lehet; mindketten emberek, akik tiszteletet érdemelnek.

Márton nap 2019

Ősz

Stignor István: Ősz

Minden arany már, a Napsugár is,

mely ontotta kincsét egész Nyáron át

nézd, sok falomb, levél fáradtan hintázik

az őszi széltől, lehullni, pihenni vágy...

Piros bogyók csüngnek csontváz-ágon,

társuk a lomb alig takarja őket

várják a sorsuk, s egy szeles nappalon

lehullva földre, adnak új életet...

Arany tutajként sodródik a vízen

hajtva a széltől egy árva falevél,

táplálta anyját rövid kis életében,

most letette sorsát... tovább már nem remél...

Szép most az Ősz. Akárha köddel

érkezik egy hűvös hajnalon,

s miíg fázósan bújunk össze a csípős esőben,

a Föld készül. Mereng új Tavaszon...

Mindenki okkal érkezik az életedbe

"Mindenki okkal érkezik az életedbe és okkal távozik. Oka van annak, ha megismersz egy embert és ő téged.

Hoz neked valami olyat, amit eddig még senkitől nem kaptál. Megtanít arra, amire még soha senki. Megmutatja azt, amit talán sosem láttál még.

Ad valamit magából, amiről eddig nem is tudtad, hogy emberben létezik ilyen. Pedig létezik. És csak neked hozta, neked adja, neked nyújtja, neked szánta. Addig marad, míg át nem adta neked, s te el nem veszed.

Amikor ezt megteszed, ő már nem marad ott veled, hisz ennyi dolga volt csak melletted. Ő megy, de jön helyette más, akitől érkezik aztán egy újabb tanítás. Nincs ember a földön ki ne élné meg mindkét érzést, ezzel is teljesítve a rászabott küldetést."

Lippai Marianna

Az emberek azt hiszik, hogy szeretni egyszerű

Az emberek azt hiszik, hogy szeretni egyszerű; csak a megfelelő tárgyat nehéz megtalálni a szeretetünkhöz vagy a szerettetésünkhöz. (…) A szeretet tevékenység, nem passzív érzelem; nem beleesünk, hanem helytállunk benne. Legáltalánosabban úgy írhatjuk le a szeretet cselekvő jellegét, hogy szeretni elsősorban annyi, mint adni, nem pedig kapni. (…) A szeretet művészetére nézve ez azt jelenti, hogy aki benne mester akar lenni, annak először is gyakorolnia kell a fegyelmet, a koncentrációt és a türelmet élete minden szakaszában.

Erich Fromm

A NŐ

SEBEK SÁNDOR: A NŐ 

Ki az ki kinyitja, ha csukva a szemed?

Ki az ki megmutatja a szépet, 

ha észre sem veszed?

Ki az ki felnevel, ki elcsábít,

aggódik érted, 

majd gondoz a bajodban 

ha megtalálod őt?

Ki a világ legszebb virágszála?

Hát a Nő!

Még el kell mondanom egy szomorú hírt

Még el kell mondanom egy szomorú hírt. Az "Igazi" nem létezik. Nincsen. Sehol nem él valahol egy nő vagy egy férfi, aki az igazi, s akit csak meg kell találni. De aki szerencsés, élete során találkozhat két-három olyan emberrel, akiből lehetne "igazi". De ehhez nagyon sok türelem, lemondás, megértés, háttérben maradás szükséges, ám végül kialakulhat egy olyan viszony, melyben a másik már nélkülözhetetlenül belecsiszolódott, vagyis igazivá vált. 

Popper Péter

Kíváncsiság

Végh György: Kíváncsiság Jó volna egyszer más ember szemével megnézni-látni kívülről magam: mert érdekelne, hogy ki és miféle az, akié a szájam és hajam, hogy ki az, ki a szívem bitorolja, aki használja lábam és kezem, ki minden szervem elkoptatja sorra, aki feléli lassan életem? Vajon tudnék-e lenni jó barátja? Irigyelném-e titkos életét? Mit váltana ki belőlem halála? Örülnék-e vagy könnyet ejtenék? Jó volna egyszer más ember szívével érezni ezt halálos komolyan. Jó volna egyszer más ember szemével pártatlanul megnézni önmagam.

Végül is az élet esős napok sorozata

Végül is az élet esős napok sorozata. De előfordul, hogy nem mindegyikünknél van esernyő. Ilyenkor szükségünk van másokra, akik hajlandók megosztani ernyőjüket egy ázott idegennel egy esős napon.

Park Sun Young

November

Aranyosi Ervin: November

Puha avar takaróval

az ősz szép ágyat vetett.

Ha épp most az erdőben jársz,

ez fogja fel léptedet.

Szél anyó, ha úgy találja,

nem sima a lepedő,

felkap pár tucat levelet,

s a nyomukba ered ő.

Aztán szépen elsimítja.

Ott alszik a sok bogár,

és a később kikelő mag,

a telet ott várja már.

Azt hiszed, hogy szemetel csak?

Mire jó a sok levél?

Ám a természet az tudja:

– Tavasz és nyár bennük él.

Az frissíti fel a földet,

tápanyaggal lesz teli,

az elmúlók sok tudása,

a születőt élteti.

Ha jön a tél, betakarja,

szórva rá puha havat.

Némi faggyal tartósítja,

s jégvirágot is arat.

A napfény is egyre csökken,

fázik mind-mind, aki él.

Bújjatok hát ágyatokba,

közeledik már a tél!

Szép álmokat, hogy tavasszal

minden szebb és jobb legyen!

Megújuljon a világunk,

a körforgás így megyen.

A világ elcsendesedik,

belesápad, ami zöld,

önmagába néz a világ,

szenderegni kezd a Föld.

Halottak napja 2019

Pásztor Piroska: Emlékezünk

Minden csupa-csupa hófehér virág,

s mintha mécsesből állna az egész világ,

lobogva világít a sok-sok gyertya,

elment lelkek szeretetének lángja.

Szülő, nagyszülő, gyermek, testvér,

lelkük most hozzánk visszatér,

körülállják mind az emlékező lángot,

itt vannak, látják ők a sok virágot.

Gyertyafüst száll őszülő hajunkba,

akár nagyszüleink keze, simogatva,

lecseppenő viasz mintha könnyük lenne,

összes fájdalmuk, szeretetük belerejtve.

Lelkük a miénkkel ismét összeér,

régi szép emlékeket velünk újraél.

Merengünk fájón, lelkünkből száll sóhaj,

imát mondunk értük alázatos szóval,

emlékezünk, legördülnek könnyeink,

hiányoztok nagyon, elment szeretteink!

Mindenszentek 2019

Vannak csillagok, melyeknek fénye világít a földön,

Mikor ők maguk már régen nincsenek helyükön.

Vannak emberek, akiknek csillogó emléke világít,

Amikor ők maguk már nincsenek köztünk.

Ezek a fények csillognak és különösen,

Ha sötét az éjjel: mutatják az utat az embernek.

Angol nyelven:

"There are stars whose radiance is visible on earth

though they have long been extinct.

There are people whose brilliance continues to light the world

though they are no longer among the living.

These lights are particularly bright when the night is dark.

They light the way for mankind."

Szenes Hanna

Kristina Calu - Találkozunk

Hófehér rózsa

Ezt hoztam neked

Benne a szépség

Benne a szeretet

Hiányzol minden nap

Mióta nem vagy itt

Hiányodon se ma, se holnap

Semmi nem segít

De jövök és megyek

Teszem a dolgom

Élem az életem

Ilyen, olyan módon

Keresem a szépet

E nélküled világban

Keresem, s néha kívánom

Meg is találjam

De sír a szívem

Fájón lüktet bennem

Fáj neki, hogy nélküled kell lennem

Gyújtok egy gyertyát

Hogy érezd melegét

Beszélek Istennel

S Ő vigasztalón mondja

Találkozunk még te meg én